Csütörtökön ismét egy évvel öregebb lettem, ha jól számolom ez volt a harmadik alkalom, amikor nem otthon, családi körben töltöttem a szülinapomat. Igazából nem is ez most a lényeg, hanem a körülmények, vagyis az időjárás. Emlékeim szerint otthon ilyenkor sosem esett az eső, de itt annál inkább, többek között emiatt is lett emlékezetes.
Nemrég írtam róla, hogy megérkezett a monszun, nos az eleje nem bizonyult túl erősnek, napok teltek el úgy, hogy egyáltalán nem esett, de most egy kicsit megmutatta, hogy milyen is tud lenni, ha igazán esik, és milyen következményekkel jár.
Aznap délben hazaugrottunk ebédelni, Peti kirakott a háznál, hogy előkészítsem az ebédet, amíg ő elugrik a tortámért. Miután bementem a lakásba úgy rákezdett az eső, hogy még a telefonom csörgését sem hallottam a nagy zuhogástól. Áram sem volt a lakásba, de szerencsére pont visszajött mire szükség lett rá. Peti megérkezett a tortával és még egy virágcsokorral is meglepett, ami nem volt egyszerű mutatvány, hisz aznap pont sztrájk volt az egész országban; a teherautósok nagy része leállt és az üzletek is zárva tartottak. A tortát is csak úgy tudta megszerezni, hogy résnyire felhúzták a pékség redőnyét és kiadták a megrendelt sütit. Úgy tűnik az indiaiak is szeretnek sztrájkolni, egy benzinár- és útdíj emelés elég jó indokkal szolgál rá.
Visszatérve az időjáráshoz, mire Peti megjött már víz alatt volt az egész utca. Megebédeltünk, megvolt a gyertyafújás, tortaevés, majd irány vissza a munkahelyre. Ezeket a képeket ekkor készítettem, érdekes látvány volt, lassan csónakkal kellene járni dolgozni vagy beszerezni egy kétéltűt?! A nap hátralévő részében is kitartóan esett, időnként olyan, mintha megnyomnának egy gombot és elkezd zuhogni, aztán megnyomnak egy másikat és eláll. Így telnek a napok mostanában, kevés izgalommal fűszerezve.
Még egy esemény, amit majdnem elfelejtettem említeni, aznapra ideköltözött hozzánk egy macska. A bejáratnál van egy matracszerű, ami tökéletes helynek tűnt számára, hogy kényelmesen aludhasson és persze az eső elől is védelmet talált. Reggel, amikor elindultunk dolgozni már ott heverészett, álmosan ránk nézett, majd durmolt tovább. Délben is hasonlóan reagált, bár azon eléggé meglepődött, amikor Peti felpakolva megérkezett és próbált bejutni a lakásba. Este még mindig ott volt, minek is ment volna bárhova, fél perc alatt csuromvizes lett volna, amire gondolom nem vágyott. Időnként kinéztünk, hogy ott van-e még, jól meg is lepett bennünket, egy kisebb patkány feküdt kiterítve a matrac közepén, ő pedig elégedetten heverészett egy méterrel arrébb. Gondoltuk reggelre eltűnik a macska és a patkány is. A macska eltűnt, de a zsákmány maradt, lehet túl nagy falatnak bizonyult. Később kénytelenek voltunk eltávolítani, hisz nem jelentkezett érte senki. Be sem kell kapcsolni a tévét, kinézünk az ajtón vagy az ablakon, és élőben nézhetünk National Geographicot.
2008. július 6., vasárnap
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)