Vasárnap reggel a hotelban ébredtünk, szerencsére jól aludtunk, a bőséges reggelinek is örültünk, mivel a költözködés egy kicsit megnehezítette a konyha használatát. Reggeli után átmentünk a régi lakásba, az összes ruhánk és személyes holmink még itt volt. A rutinnak köszönhetően, elég gyorsan ment a pakolás, néhány óra alatt mindent összeraktunk.
Két fordulóval tudtuk csak átvinni a cuccokat, az első forduló után Peti elvitte végre a kocsit szerelőhöz és befoltozták a lyukakat. Szerencse, hogy eddig is bírta. Még egyszer körbejártunk a lakásban, minden zugot megnéztünk, hogy nem maradt-e ott valami, de rendben találtunk mindent, amit vinni akartunk, azt elcsomagoltuk. Legfőképp üres üvegeket hagytunk ott, azokkal nem tudtunk mit kezdeni, a helyiek biztosan tudni fogják, hogy hova lehet az ilyesmit elpasszolni.
Az új lakásban nekiestem a pakolásnak, Peti pedig az ágyszerelésnek. Úgy tűnt, hogy minden simán megy, az összeguberált csavarok jól beváltak, gyorsan készen lett az ágy. Ezzel nem is volt probléma, a légkondival annál inkább, elkezdett ömleni belőle a víz, folyt le végig az ablakon és a falon. Nem kicsit volt Peti ideges, ha lett volna nála cigi, biztosan rágyújt, de nem volt, így kénytelen volt kiabálással leadni a feszültséget.
Nekiálltunk légkondit szerelni, könnyen meg lehetett volna javítani, ha akad egy tartalék kondenzvíz-elvezető cső, de honnan is lett volna. Közben a mikróból is elment az áram, minden más működött csak az nem. Másnap itthon kellett maradnom, hogy legyen itt valaki, ha jönnek a szerelők, mivel itt esélytelen időpontot lefixálni, normálisnak veszik, hogy az asszony otthon ül és bármikor mehetnek. Hétfőtől szerdáig én is erre a sorsra jutottam, közben szerencsére tudtam netezni és a céges emailekre is tudtam válaszolni. Vártam a villanyszerelőt, a légkondisokat, a mosógépszerelőt és a kábeltévéseket, ebből a mai napig kettő még mindig nem érkezett meg. Hétfőn jött a villanyszerelő és a légkondisok, akik persze csak egy csövet hoztak. Ugyanis közben a másik légkondi is elkezdett folyni, de az szerencsére nem volt akkora gond, mivel az az erkélyen van. Mondták, hogy majd akkor holnap hoznak még egy csövet és kicserélik, azóta is jönnek…
Jelenleg így állunk, van légkondink, melegvizünk, ágyunk, a konyhai berendezések is működnek, csak mosógépünk és tévénk nincs, vagyis van csak egyik sem használható. Arról már nem is beszélek, hogy a fürdőszobába még egy vízmelegítőt, a törölköző tartókat, fogasokat fel kellene szereltetni. Arról pedig végképp nincs fogalmunk, hogy mikor fog elkezdeni dolgozni az asztalos a konyhában. Még szerezni kellene egy vízvezeték szerelőt, aki megszereli a csapokat, mivel mindkét fürdőben csöpögnek; pedig Peti megpróbálta, de minden hiába, ehhez indiai szaki kell. A légkondisokkal is kell még futni egy kört, hogy a vendégszobába beszereljék a harmadik egységet. Fürdőszobaszekrényt még nem sikerült vennünk. A matracról pedig végül lemondtunk, belepréseltük az ágyba a régit, ami nem teljesen jó méretben, de megoldottuk.
Ezek után nem okozhat nehézséget semmiféle költözés bárhol a világon, ha Indiában végig tudjuk csinálni, akkor mindenhol.