2008. március 26., szerda

Húsvét vasárnap

Nem volt okunk panaszra, az otthoni hűvös időjárás helyett mi élvezhettük a márciusi nyarat, ami itt 34 fokot jelent. Nem keltünk korán, kényelmesen készülődtünk, a késői reggeli után elindultunk a szomszédos Damanba, ami a legközelebbi tengerparti város.
Egy ottani hotelt céloztunk meg, ahol van egy helyes kis medence is, vasárnapi programnak tökéletes. Kettő óra körül értünk oda, közben kiderült, hogy a medence fél 4-ig le van zárva, és akkor kezdődik csak a délutáni nyitva tartás. Nem volt gond, addig a tengerparti étteremben ütöttük el az időt. Az egyetlen szépséghibája a dolognak, hogy India északi részén a tenger nem kék, hanem szürkés árnyalatban pompázik. Ezen a részen több folyó is beleömlik a tengerbe és nagyon sok hordalékot hoz magával, ami elszínezi a vizet, és valószínűleg koszos is.
damani tengerpartEgyébként kellemes volt a tenger felől érkező fuvallat miközben vártuk a pincért, hogy megkapjuk az ebédünket. Zöldséges kaját és gyümölcsöt ettünk, már kezdem megszokni, hogy ritkábban eszem húst és nem is igazán hiányzik, mivel itt jóval fűszeresebbek az ételek és eltelítenek. Megittuk a kávénkat, és addigra már a medence is nyitva volt. Elvileg csak a hotelben lakók használhatják a medencét, de jó pénzért persze bármit el lehet intézni, ami annyira nem is volt vészes, csak 100 rúpia fejenként és még számlát is adtak róla.

Pálmafák alá helyezte el a személyzet a napágyainkat, kicsit megmártóztunk és visszamentünk pihengetni. Azonban a vízben lubickoló vendégek eléggé hangosak voltak, becsuktam a szemem, és úgy éreztem magam, mintha egy zsúfolt strandon lennék. Mindezt még az is tetőzte, hogy elkezdtek hasasokat ugrálni, és folyton lefröcsköltek. Peti rövid időn belül megelégelte a dolgot és egy határozott mozdulattal átküldte őket a medence másik oldalára, szerencsére vették az adást.

A változatosság kedvéért itt is én voltam az egyetlen nő, legalábbis a medencében. Nem igazán divat nők körében az úszkálás, inkább csak a férfiak és a gyerekek merészkednek be a vízbe, ha netán nők is bejönnek, akkor pedig századelőt idéző fürdőruhában jelennek meg. Az úszás nem igazán az erősségük, meg kellett, hogy mutassuk hogyan kell. Gondolom, nem csak ez keltette fel az érdeklődésüket, hanem a bikinim is, amit feltételezésem szerint nem sűrűn látnak. Nem maradtunk sokáig, bemelegítésnek elég volt néhány óra a medence parton, abban biztos vagyok, hogy a közeljövőben gyakori vendégek leszünk a hotelben.