Időnként hihetetlen, hogy mikre rá nem veszi az ember magát, hogy növelje a komfortérzetét. Jelen esetben nekiálltam kenyeret sütni, hogy végre ne a szokásos szeletelt toast kenyeret kelljen ennünk. Itt csak ezt lehet kapni, van belőle két-három féle, de egyik sem közelíti meg az otthoni szeletelt kenyereket.
Lisztet és élesztőt be lehet szerezni, víz, egy kis cukor és só mindig akad a konyhában, szóval igazából semmi akadálya sincs a kenyérsütésnek. Jól meg kell dagasztani a tésztát, keleszteni ameddig szükséges és aztán mehet is be a sütőbe. Persze azért nem ennyire egyszerű, mint amennyire annak tűnik. El kell találni az arányokat és az élesztőt sem szabad túl meleg vízbe tenni, különben lőttek az egésznek. Az pedig gondolom már csak gyakorlás kérdése, hogy mennyire sikerül lazára a tészta, ezen a téren még van mit fejlődni.
Az alábbi képeken láthatjátok az első és a második próbálkozásomat. Ha lesz a későbbiekben egy kiemelkedően jól sikerült darab, akkor arról is rakok majd fel képet. Mi már ennek is nagyon tudtunk örülni, otthon pedig mindenki élvezze ki a hatalmas választékot, a felvágott és hentesárukról már nem is beszélek…
